Kaszáljuk a parlagfüvet!
Akár találóskérdés is lehetne: augusztus elején kezd virágozni és gyakorlatilag szeptemberig folyamatosan komoly gondokat okoz pollenjeivel a talán leginkább allergén növény. Valószínűleg legtöbben rávágnánk: ez a parlagfű! A Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség ennek az amúgy nem őshonos (Észak-Amerikából származik), invazív növénynek az irtására szólítja fel az intézményeket, önkormányzatokat, a lakosságot.
Egy 2008-as felmérés szerint a parlagfű gyakorlatilag Szatmár megye egész területén, a mezőségeken és a domvidéken megtalálható már, de különösen kedvező feltételeket talált a Nyírségben, a Nagykárolyi síkságon, az Érmelléken, a Szamos-síkságán, valamint Tasnád domvidékén. Elsősorban utak, vasúti sínek mentén, elhagyott, gondozatlan területeken valamint napraforgó és kukorica táblákban, legelőkön található meg nagy számban. Egy másik, 2014-es elemzés arra derített fényt, hogy az azt megelőző hat évben semmit nem csökkent a parlagfű mennyisége és a levegőbe juttatott pollen mennyisége.
Az ügynökség arra is emlékeztet, hogy a megyei sürgősségi bizottság 2014-es határozatának értelmében minden egyes önkormányzatnak kötelessége irtani, kaszálni a parlagfüvet. Mindemellett az ügynökség arra buzdítja az helyhatóságokat, vegyenek példát Szatmárnémetiről és Avasfelsőfaluról, ahol tanácsi határozat kötelezi a lakosságot is a parlagfű elleni harcra.
A parlagfű kétszikű, 20-140 cm magas, terebélyes, ágas, egyéves növény. Központi egyenes, tompa, négy élű szárral rendelkezik, amelynek sűrű oldalhajtásai vannak. A talajhoz közeli néhány cm-es részen 2-3 elágazása is lehetséges. Magassága átlagosan 120-140 cm körül alakul, de optimális körülmények között 200 cm-nél is nagyobbra nőhet. Levelei rendkívül változatosak, általában 1- vagy 2-szeresen szárnyasan szeldeltek, kétoldalt sűrűn szőrözöttek. A szőrök a levél fonákján hosszabbak. A levél színe sötétzöld, fonákja szürkészöld. A sárga színű 4-5 mm-es porzós fészkek a legfelső hajtások végén, rövid kocsányon ülnek. A fészkek 10-15 virágot tartalmaznak. Termése 2-4 mm hosszú, szürke, szív alakú kaszat. Egy fogazott burok takarja a termő részt, amely az érés után a terméssel együtt lehullik. A virágok aránya a növényzet sűrűsége szerint változik. Ritka állományban inkább a termős, sűrű állományban a porzós virágok dominálnak.
